2010-08-21 10:41:46• hírek • MTI

Ősi maradvány

Az állati élet legkorábbi, 650 millió éves maradványait tárták fel Dél-Ausztráliában az amerikai Princeton Egyetem kutatói, akik a felfedezésükről a Nature Geoscience legújabb számában közöltek tanulmányt.

A szivacsszerű szervezet fosszíliái 70 millió évvel idősebbek, mint az eddig legkorábbinak tartott, keménytestű állati életforma: a "nyélen ülő, csésze alakú", zátonylakó Namacalathus -550 millió éves kövületei tíz éve kerültek elő Namíbia déli részén. Más puhatestűek vitatott maradványai a feltételezések szerint a 577 millió és 542 millió közötti időszakból származnak.

A most előkerült fosszília kora azt bizonyítja, hogy az állati életformák a "Hógolyó Föld" elnevezésű esemény alatt is léteztek, vagyis túlélték a cryogeniumnak nevezett földtörténeti időszakot, amely 790 millió évvel ezelőtt kezdődött és 635 millió évvel ezelőtt ért véget. Az úgynevezett "Hógolyó Föld" elmélete szerint ez alatt a periódus alatt két masszív jégkorszakot élt át bolygónk. A tudósok között nincs egyetértés a tekintetben, hogy a jégpáncél meddig jutott el. Egyes vélemények szerint a második, úgynevezett szuperjégkorszak alatt a gleccserek akár az Egyenlítőt is beboríthatták. A "Hógolyó Földet" később a légkörben felhalmozódó, vulkáni eredetű szén-dioxid üvegházhatása volt képes megolvasztani. A tudósok szerint a fejlett állatok robbanásszerű megjelenése is ehhez a meleghullámhoz kapcsolódhat.

A korai szivacsoknak azonban a zord körülmények ellenére valamilyen módon sikerült életben maradniuk, nagy valószínűséggel a vulkanikus eredetű szigeteket övező vizes élőhelyeken vészelték át a szuperjégkorszakot.

"A szivacsok körülbelül 1 centiméter hosszúságúak voltak, s nagy valószínűséggel fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezeten - sztromatolit zátonyokon - telepedtek meg" - emelte ki Adam Maloof, a Princeton Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Ismertetése szerint a szivacsok a vízben lévő szerves szénvegyületekkel táplálkoztak.

A szivacs a Flinders-hegységben, az úgynevezett Trezona-formációban került elő. A fosszília szerkezete miatt a szivacs maradványait nem tudták hagyományos módszerekkel elválasztani a környezetétől és kiemelni. A röntgendiagnosztikai képalkotó módszerek sem voltak alkalmasak a vizsgálatokra, mivel a röntgensugarak csupán különböző sűrűségű anyagok között tudnak különbséget tenni. Ebben az esetben azonban a fosszíliákat kalcit (mészpát) alkotja, ugyanaz az ásványi anyag, amely a szivacs maradványait fogva tartó kőzetet.


Ősi szivacsok nyomára bukkantak
Ősi szivacsok nyomára bukkantak


A probléma megoldására a kutatók a "sorozatszeletelés és -fényképezés" módszerét alkalmazták. A lelőhelyen összegyűjtött 32 kőzetminta egyikéről 50 mikronos, azaz egy hajszál átmérőjének a felével megegyező "vastagságú" szeleteket "szeltek le", miközben folyamatosan fényképezték a kőzet felszínét. A folyamat 14 napot vett igénybe, a végén a tudósok a majd félezernyi "kőszeletről" készült felvétellel rendelkeztek. A képeket egy speciális szoftver segítségével "halmozták egymásra", az eljárás két szivacsszerű "szerzet" háromdimenziós felvételét eredményezte.

"Azt feltételezzük, hogy szivacsról van szó, mivel a lény nagy és asszimetrikus, azaz nem lehet baktérium. Belsejében 1 milliméter átmérőjű járatok hálózata látszik. Ez +vízvezeték-hálózatként+ szolgálhatott, hogy a szivacs a vizet és a benne lévő táplálékot cirkuláltathassa" - magyarázta Adam Maloof professzor.

Hozzátette: mindössze a "csontváz" felépítését ismerik, ennek alapján nagyon nehéz elképzelni, hogy a valóságban hogyan is nézhetett ki a lény.

"A legvalószínűbb, hogy szivacsról van szó" - összegezte Adam Maloof.

A tudósok kizárták, hogy a járatrendszer a férgek műve lett volna, mivel azok a szivacsoknál jóval összetettebb élőlények.

"Mivel a szivacs a jelenleg ismert legprimitívebb állati életforma, a lelet arra is enged következtetni, hogy az állati élet miként fejlődött ki a Földön.

"Valószínűleg a magasabb oxigénkoncentráció, a vízben lévő szerves szénvegyületek növekvő szintje, valamint a klímaváltozás tette lehetővé az első állatok megjelenését a +Hógolyó Föld+ időszaka előtt" - magyarázta Adam Maloof.

 

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: